Stich Simon Marius

Simon Marius

Matematikus – orvos – csillagász

1573 – 1624

Simon Marius (Mayr)

Életrajzának és kutatási eredményeinek rövid összefoglalása

A gunzenhauseni matematikus, orvos, csillagász és naptárszerkesztő Simon Mayr (1573–1624), aki a kor szokásai szerint magát Mariusnak hívta, az ansbachi őrgrófság udvari csillagásza volt. Galileivel egyidejűleg fedezte fel a Jupiter holdakat, de felfedezését csak később közölte, amiért Galilei plágiummal vádolta. Ma már tudjuk, hogy Marius megfigyelései bizonyos tekintetben pontosabbak voltak, mint Galileié. Még életében elismerték, hogy ő volt az első, aki az Andromeda ködöt megfigyelte.

Életrajz

Marius 1573. január 10-én született Gutzenhausenben és 1624. december (július) 26-án hunyt el Ansbachban. Apja, Reinhard Marius egy ideig polgármester volt, anyja neve Elisabet. 1606-ban feleségül vette nürnbergi nyomdászának, Hans Lauernek (1560–1641) lányát, Felicitas Lauert. Öt fiú és öt leány gyermekük született, akik közül csak a lányok élték túl a gyermekkort.

Iskoláztatásának meghatározó pontja volt, hogy Georg Friedrich őrgróf énekelni hallotta. A kormányzót megragadta a produkció és 1586-ban felvették a Heilsbronni Hercegi Iskolába ahol 1601-ig az iskola legelismertebb tanulója volt. A tervezett königsbergi tanulmányokból azonban nem lett semmi, helyette 1601-ben Marius Tyco Brahehoz Prágába utazhatott. Ezt követően 1605-ig orvostanhallgató volt Paduában, ahol találkozhatott Galileivel. 1604–1605 között elnökségi tagja volt a Páduai Német Diák Egyletnek. 1606-tól haláláig, 1624-ig (a Gregorián naptár szerint: 1625. január 5.) udvari matematikus volt Ansbachban.

Kutatás

1594-ben Marius meteorológiai megfigyelésekbe kezdett. 1601–1629-ig megjelentette a Prognosticon astrologicum című kalendáriumot. Marius matematikai kiválóságát tanúsítja, hogy az Elementorum Euclidis (Die Ersten Sechs Bücher Elementorum Euclidis) első hat kötetét lefordította és 1610-ben Ansbachban kiadta. Már a teleszkópok megjelenése előtti korszakban kiváló megfigyelő volt. Publikálta az 1596-os üstökösről szóló megfigyelését és pontosan meghatározta a Kígyótartó csillagképben (Ophiucus) 1604-ben fellángolt szupernóva pozícióját. Szponzora, Johannes Philipp Fuchs von Bimbach egítségével Marius 1609 nyarától egy belga távcsövet használhatott, amellyel állítása szerint 1609. December 29-én (Julián naptár szerinti dátum) felfedezte a nagy Jupiter holdakat -tehát, egy nappal Galilei után, aki észleléseit a Gregorián naptár szerint dátumozta.

Marius tudományos eredményeit csak később, 1614-ben a Mundus Iovialis című munkájában közölte. Neves konkurense ezért 1623-ban a Saggiatore című munkájában plágiummal vádolta. Galilei már 1610 márciusában biztosította a prioritását a Siderius Nuncius-ban, Marius azonban olyan részleteket is megfigyelt, amelyekről Galilei nem tett említést. Megállapította, hogy a Jupiter holdak pályasíkja enyhén hajlik az egyenlítőhöz. Marius azt is felfedezte, hogy a holdak fényessége változik és az 1608-tól 1630-ig számított értékeket táblázatba foglalta.

Egy 1611 nyarán írott levelében Marius Vénusz megfigyeléseiről ír. 1611 augusztusától napfolt megfigyeléseket végzett és novemberben megállapította, hogy a napfoltok mozognak illetve, hogy a Nap egyenlítői síkja szöget zár be az ekliptikával. 1619-ben elsőként gyanította a napfoltok megjelenésének periodicitását. Marius volt az első európai, aki 1612-ben megfigyelte az Andromeda ködöt. 1618 novemberében és decemberében folyamatosan észlelte az év három üstökösének legfényesebbikét.

Noha ismerte a korai 17. század fontosabb csillagászati felfedezéseit, Marius szemben állt a heliocentrikus tanokkal és a Tycho Brahei világképet fogadta el. Brahetól függetlenül jött erre a gondolatra, amikor 1595–96 telén először olvasta Copernicus munkáját.

Marius tevékenységét mindmáig beárnyékolja a plágium vád annak ellenére, hogy már a 20. század elején bebizonyították, hogy Marius teljesen önállóan kutatott és már a legkorábbi megfigyelései is Galilei adatainál jóval közelebb esnek a modern értékekhez.

Elismerések

1612-ben Gunzenhausen városa ezüst serleget adományozott Mariusnak. A Jupiter holdaknak az istenek mitológiai atyjának szeretőiről való elnevezését a 20. századtól általánosan elfogadták. A gondolat azonban 1613-ból Johannes Keplertől származik és elsőként Simon Marius a Mundus Jovialisban publikálta 1614-ben.

Simon Mariusról az IAU (International Astronomical Union) holdkrátert nevezett el. A Gunzenhauseni gimnázium Simon Marius nevét viseli. Az ansbachi Onoldia konferencia központ egyik előadótermének a neve „Simon Marius terem“. 1991-ben az ansbachi Kis Palota téren a Lions Club felavatta Friedrich Schelle, müncheni szobrászművész Marius emlékművét. Tevékenységének színhelyéül szolgáló városokban utcákat neveztek el Simon Mariuszról.